2010. június 6., vasárnap

8. fejezet: Farkas szerelem

(Charlie szemszöge, a randi másnapján)

Már két órája a plázában vásárolunk Aliceszel.
- Kiborító vagy, ugye tudod? – néztem rá, már a kb. századik ruhában, amit fel kellett vennem.
- Kellenek neked új ruhák!
- Jól kijönnél Heidivel. – sóhajtottam.
- Tudom! – mosolygott. – Milyen volt a randi?
- Nagyon jó! De valahogy nem tudom elhinni, hogy nem leskelődtél.
- Hé, én nem szoktam olyat! – húzta fel az orrát.
- Tényleg? – kétkedtem.
- Na jó, talán egy kicsit. De csak a csókot láttam, meg a láthatatlanná válásodat. Semmi mást!
- Persze, persze! – ráztam a fejem. Morgott valamit, majd behúzott a következő boltba.

- Szeretnénk a hölgynek egy lila estéjit. – osztotta a parancsot.
- Minek nekem estéji? – súgtam a fülébe, hogy csak ő hallja.
- Seth kért meg, hogy vegyek egyet a ma esti randitokra.
- Hová megyünk? – kérdeztem izgatottan.
- Majd megtudod. Tetszeni fog! – többet hiába próbáltam kihúzni belől nem ment.

Aliceszel végre hazaértünk, de ő már tovább is állt vadászni Jasperrel. Felmentem a szobámba és ledobtam a szatyrokat a sarokba, majd a telefonért nyúltam.
Kikerestem Hanna számát, és már hívtam is.
- Szia hugi! – szólt bele.
- Olyan jó hallani a hangod Hanna. Hogy vagytok? Mi van otthon? Úgy hiányoztok!
- Á, semmi különös. A suli nagyon unalmas nélküled. És veled?
- Itt is nagyon uncsi a suli. Anya biztos mondta, hogy belém vésődött egy alakváltó.
- Nem, nem mondta. Tényleg? És milyen?
- Sethnek hívják. Tudod indián. Nagyon kedves srác.
- És hogy csókol?
- Na, de Hanna. Eszméletlen jól! – nevettem és ő is.
- El kell majd mondanod mindent, amit megtudsz róla!
- Rendben! És mi van veled és Jeremyvel?
- Hogy mi ketten… - bizonytalanodott el.
- Értem. Szóval még mindig nem történt semmi! Komolyan ennyi erővel be is vonulhatnál egy zárdába.
- Jaj, ne cukkolj már! – vált panaszossá a hangja. – Amúgy sincs rám most ideje, mert katona lesz belőle. Valóra válik az álma!
- De ennek te nem örülsz.
- Csak féltem! Főleg a múltkori támadás óta…
- Milyen támadás? – vágtam a szavába ijedten. – Ugye mindenki jól van?
- Igen, igen. Jeremyt akarták elrabolni a románok. De csapdába ejtette a lányt.
- Mond meg neki, hogy gratulálok. Várj csak elrabolni? – kinyomtam, majd kiejtettem a kezemből a telefon, mert újra engem nézett a vörös szempár.

Nyitva volt az ablak. Beugrott hozzám a férfi.
- Mit akar? – kérdeztem.
- Charlie, igaz?
- Igen! Miért? – megragadta a kezem és az ágyra tepert. – Segítség! – kiáltottam, de befogta a szám.
- Hol az anyád?
- Elment! – csak nekem lehet ekkora szerencsém, hogy senki sincs itthon, amikor meg akarnak erőszakolni. – Segítség! – kiáltottam még egyszer.
- Hiába! Ketten vagyunk! – mondta, majd letépte a felsőm. Rugdosni kezdtem ahogy csak bírtam, de nem engedett. Erősebb volt!
- Eresszen! Mert…
- Mert? Láthatatlanná válsz! Na ne röhögtess, szagod akkor is érezni fogom, nem tűnhetsz el. Kicsit megnehezíted a dolgom, de hát ez van. – a keze a fenekemre tévedt. Nem jutott jobb eszembe, így beleharaptam a másik kezébe, ami a nyakamon volt. – Á! – üvöltött fel és a kezét rázta. – Hülye fruska! Még harapsz is! – pofon vágott, mire átrepültem a szoba másik végébe.
Közelített felém, nem tudtam megmozdulni. Bepánikoltam!
- Ki vagy te? – kérdeztem remegve.
- Hát még nem jöttél rá? – nevetett gúnyosan. – Vladimír vagyok!
- Vladimír… - suttogtam, hogy én mekkora hülye vagyok. Olyan egyértelmű volt.
- Hogy van édesapád?
- Velem nem fogja zsarolni! – kiáltottam és láthatatlanná váltam, el akartam futni, de megragadta a kezem és újra az ágyra dobott, amitől újra látható lettem.
- Ennyi? Alec, a volturi új vezetőjének lánya, csak ennyit tud? – gúnyolódott velem. Nevetett és kigombolta a nadrágom. Ekkor valami nagy barna berepült az ablakon és rávetette magát.

Seth volt az. Vladimír felegyenesedett és rátámadott, mindketten kiestek az ablakon. Seth felnyüszített. Gyorsan utánuk ugrottam, egyenesen Vladimír nyakába. Ledobott magáról, de Sethnek maradt ideje, hogy felkeljen a földről.
A románra vetette magát, de az elrúgta magáról és elszaladt. Seth felém sétált bizonytalan léptekkel, néha-néha felnyüszített. Majd a lábaim eléért és összeesett.
- Seth! – szóltam hozzá, és könnyek nélkül sírva dőltem rá. Még lélegzett, de nagyon gyengén.

Beugrottam vele a házba, az ágyamra fektettem és betakartam a takarómmal.
- Visszaváltozhatsz! Úgy jobban látnám, hogy mi történt veled. – magánál volt, rám nézett bús kutya szemekkel, majd megremegett és visszaváltozott emberré.
Eltört a bal lába két helyen is, biztos az eséstől, de ami jobban aggaszott, az a vámpírharapás a jobb csuklóján.
- Hát ettől vagy rosszul! – válaszként, csak köhögött. Tudtam mit kell tennem. Ki kell szívnom a mérget, különben… Különben nem tudtam mi lesz, el se tudtam képzelni mi történik egy alakváltóval a vámpír méregtől. – Ki kell szívnom a mérget! – mondtam neki és végig simítottam a haját. – Nyugodj meg, kérlek! – mondtam, de ez inkább magamnak szólt, mert Seth közben elvesztette az eszméletét. – Nyugodj meg, sikerülni fog. – mondtam magamnak és a számhoz emeltem a csuklóját.

Éreztem, ahogy a vére végig folyik a torkomon. Más íze volt, mint az emberi vérnek és más, mint az állat vérnek. Amikor már nem éreztem mérget, abbahagytam. Nem volt nehéz leállni, mert tudtam, ha nem teszem meg, megölöm.
Ránéztem az arcára, a szívverése lassult, ami jót jelentett.
Elmentem Carlisle irodájába és kötszert hoztam, amikor visszatértem észrevettem a telefont a földön. Gyorsan sínbetettem Seth lábát és újra tárcsáztam.
- Hanna! – szóltam bele, amikor felvette.
- Charlie! Mi történt?
- Semmi jól vagyok! Csak éppen ízé… Megjelent Seth.
- És annyira belezúgtál, hogy engem már köszönés nélkül kinyomsz. Na mindegy! Edward hamarosan hazaérkezik, mert riasztottam. Nagyon megijesztettél!
- Tudom, sajnálom! – amikor letettem és visszafordultam Seth nézett rám.

- Miért hazudtál neki? – kérdezte meglepetten.
- Így is sok a gondjuk. – ültem mellé az ágyra
- Köszönöm! – mondta.
- Nem, én köszönöm, hogy megmentettél. Ha nem jössz időben, meg…
- Sssh! – tette az ujját a számra. – Ne gondolj rá! – mondta, majd megcsókolt. Hallotuk, ahogy lett kivágódik az ajtó és felviharzik Edward az emeletre.

5 megjegyzés:

  1. Húúú de jó volt.
    Az a rohadt Vladimir. Brrrrrrrr.
    Bocsi hogy így leírtam, de micsoda egy disznó már!!!!!!!!!!
    Persze Seth jól elintézte. ;);)
    Még szerencse hogy időben érkezett.
    Kíváncsi vagyok, hogy mit fognak mondani majd a többiek???? Edward nagyon mérges lesz, meg hát Alec húúúú el sem tudom képzelni.
    Jaj nagyon izgi lett.
    Várom a folytatást, de nagyon. :)
    Sok puszii

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Nagyon jó volt.
    Szegény Charlie.:(
    De jó hogy Seth túlérte a vámpírharapást.
    Nagyon izgalmas volt.
    Már alig várom a kövit!
    Puszi

    VálaszTörlés
  3. imádtam!
    nagyon várom a folytit!
    ügyi vagy!


    puszika

    VálaszTörlés
  4. Ez hihetetlenül király lett! :D Nagyon-nagyon szupeeeer! Szegény Charlie és Seth... :(
    Ez izgi volt. :D
    Várom a folytatást, siess vele! :D
    Puszi,

    Alice^^

    VálaszTörlés